PELLET mint tüzelő, vagy takarmány
A pellet olyan, nagy nyomáson préselt szálas, rostos anyag, amit saját anyaga tart össze. A néhány milliméteres átmérőtől a több centiméteres átmérőig anyagrudakat alkot az alapanyag és a használt pellettálási technológia függvényében. A legáltalánosabban ismert pellet-fajta a nyúltáp.
A tüzeléstechnikában egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába, ami így a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. A fapellet legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2–5 cm-es hosszúságú.
Égetésük ún. pelletkazánokban lehetséges. Amióta sikerült folyékonnyá tenni a fát a pelletelési eljárás során, azóta nagy különbség nincs a gáz és olajkazánokkal szemben. Mindegyik rendszerben van üzemanyagtartály, égetőfej és erre a célra kialakított hőcserélő. A tüzelőanyag továbbítási rendszerük leginkább a hasonlít. A fapellettel üzemelő kazán égőfejét elhagyó láng hőmérséklete 800-1000 °C közötti. A füstgáz hőmérséklete 70-100 °C. Így megállapítható, hogy a rendszer 90%-os hatásfokú! A családi házas pellettartály általában 1 m³ fapelletet tud befogadni. Égés után, a minőségtől függően, 0,5–1 kg salakanyag keletkezik, amely a kazán salaktálcájára jut. A 35 kW-os kazán kb. 4 hét alatt égeti el az 1 m³-es fapellet csomagot. Így takarítására ritkán kerül sor. E tisztítás kb. 5 percet vehet igénybe.
A pelletfűtés azért környezetbarátabb a fafűtésnél, mert újrahasznosított alapanyagot használ. A pellet nedvességtartalma 10%-nyi a fa 40%-ával szemben. Ezért hatásfoka jobb a tűzifánál. A szabályozott égés miatt a káros anyag kibocsátása is alacsonyabb. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT